Szeretettel köszöntelek a V E R S E K közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
V E R S E K vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a V E R S E K közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
V E R S E K vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a V E R S E K közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
V E R S E K vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a V E R S E K közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
V E R S E K vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
L-nek
A lány a padlón ül és azt képzeli,
hogy egy tűzhányó,
kiürült és élettelen,
ezer évben csak egyszer
hányja a lávát,
máskor remeték ülnek mellette,
kecskéket legeltetnek,
és mintha eltűnt volna minden,
valahova eltették,
egy dobozba vagy valami magas szekrénybe,
oda, ahol egyszer csak az unokák
majd nyugdíjba vonulásuk előtt
megtalálják a nagyanyjuk fényképét,
de hát nem is lesz neki soha gyermeke –
itt is előkerülhetne egy történet,
de ezt most nem mondom el.
Nincs már mellette a férfi,
új élete van egy idegen városban,
ahol sokkal szebbek a napok,
sokkal gazdagabbak,
de magányosabbak is.
Ott esnek a névtelen esők,
és a fák arrafelé másképp kopárak.
Embereknek köszön a szállóban,
de az életének utánanéz,
és viszlát – mondja
egy nyelven, amit mindenki ismer,
ezt most mégsem érti meg.
A padlón ülő lánynak
van a tengerparton egy búvóhelye,
én is jártam ott, és tudom,
hogy arrafelé a hullámok másmilyenek,
ott a vízfelszín csobogása azt suttogja,
hogy ne légy már olyan komor,
nézz, láss és hallgass.
Minden városod együttvéve sem ér fel ezzel a nyugalommal,
de az összes férfi sem, aki azért jött, hogy egy pillanatig legyen,
azért ment, hogy egy pillanatig legyen.
Te itt ülsz a padlón, ugyanolyan robbanékony vagy,
mint egy pihenő vulkán.
Az öreg remeték jönnek hozzád,
magukénak hívnak,
kecskéket legeltetnek melletted,
végül te leszel az egyetlen,
aki tényleg megmarad.
Alattad, a szív mélyében
– ott a padló alatt –
rejtőzködik Pompeji és Herculaneum
az összes történettel,
amiről semmit sem tudunk.
Fordította: Áfra János
Nyersfordítás: Reet Klettenberg
(A fordítás a 25. JAK-tábor észt-magyar Re:verse műfordítói workshopjának eredménye.)
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!