Szépirodalmi művek

Hideg van. Versek. Kultúra Könyvnyomdai Műintézet, Pécs, 1934
A kő és az ember. Versek. Nyugat, Pécs, 1935
A teremtés dicsérete. Versek. Janus Pannonius Társaság, Pécs, 1938
A holdbeli csónakos. Kalandos játék húsz képben. Budapest, 1941
Theomachia. Drámai költemény. Dunántúli Könyvkiadó, Pécs, 1941
Bolond Istók. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1943
Medúza. Versek. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1944
A teljesség felé. Móricz Zsigmond Kiadó, Budapest, 1945
A szerelem ábécéje. Versek. Új Idők Irodalmi Intézet R. T. (Singer és Wolfner), Budapest, 1946
Elysium. Versek. Móricz Zsigmond Kiadó, Budapest, 1946
Gyümölcskosár. Versek. Hincz Gyula rajzaival. Új Idők Irodalmi Intézet R. T. (Singer és Wolfner), Budapest, 1946
A fogak tornáca. Versek. Egyetemi Nyomda, Budapest, 1947
Testtelen nyáj. Budapest, 1947
Bóbita. Ifjúsági Kiadó, Budapest, 1955
A hallgatás tornya. Harminc év verseiből. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1956
Tarka forgó. 120 vers az év 12 hónapjára (Károlyi Amyvel). Magvető Kiadó, Budapest, 1958
Tűzkút. Magvető Kiadó, Budapest, 1964
Hold és sárkány. Két dráma (A holdbeli csónakos; Octopus). Magvető Kiadó, Budapest, 1967
Merülő Saturnus. Magvető Kiadó, Budapest, 1968
Zimzizim. Móra Kiadó, Budapest, 1969
Psyché. Egy hajdani költőnő írásai. Magvető Kiadó, Budapest, 1972
Télország. Reich Károly rajzaival. Móra Kiadó, Budapest, 1972
Ha a világ rigó lenne. Móra Kiadó, Budapest, 1973
Tizenegy szimfónia. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1973
Abc. Magyar Helikon Könyvkiadó-Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1974
111 vers. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1974
Hetedhét ország (Károlyi Amyvel). Kossuth Kiadó, Budapest, 1975
Áthallások. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1976
Harmincöt vers. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1978
Baranyai képek (Martyn Ferenc rajzaival). Képzőművészeti Alapítvány, Budapest, 1979
Egysoros versek. Szántó Tibor montázsaival. Magyar Helikon-Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1979
Szent György és a sárkány. Nemzeti Színház, Budapest, 1979
Ének a határtalanról. Magvető Kiadó, Budapest, 1980
Weöres Sándor kézírásos könyve. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1981
Mahruh veszése. Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1982
Színjátékok. Magvető Kiadó, Budapest, 1983
Posta messziről. Magvető Kiadó, Budapest, 1984
Magyar etűdök. Száz kis énekszöveg. Budapest, 1985
Kútbanéző. Magvető Kiadó, Budapest, 1987
Fairy spring. Freskók és stukkók egy vidám színházba. Helikon, Budapest, 1988
A kétfejű fenevad avagy Pécs 1686-ban. Történelmi panoptikum 2 részben. Madách Színház, Budapest, 1989
A sebzett föld éneke. Magvető Kiadó, Budapest, 1989

Halála után megjelent kötetek:

Szent Miklós. Budapest, 1992
Szó és kép. Pesti Szalon, Budapest, 1993
Fantaisie orientale. Borda Antikvárium, Budapest, 1994
Priapos. Pajzán versek. Helikon, Budapest, 2001
Octopus, avagy Szent György és a Sárkány históriája. Tragikomédia öt felvonásban, két részben. Balassi Kiadó-Katona József Színház, Budapest, 2002
Holdaskönyv (Pásztor Bélával). Napkút Kiadó, Budapest, 2004
Színjátékok. Argumentum Kiadó, Budapest, 2005
Elhagyott versek Helikon Kiadó. 2013.

Életműkiadások:

Egybegyűjtött írások I-II. Magvető Kiadó, Budapest, 1970
Egybegyűjtött írások III. Magvető Kiadó, Budapest, 1975
Egybegyűjtött írások. Versek, kisebb prózai írások. Argumentum Kiadó, Budapest, 2003

Válogatások:

Válogatott versek. Magvető Kiadó-Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1976
Weöres Sándor legszebb versei. Albatrosz Kiadó, Bukarest, 1985
Eternal moment. Selected poems (Alan Dixon fordítása). Corvina Kiadó-London New Rivers Press, Budapest-Saint Paul, 1988
Sok tünemény. Válogatott versek. Pesti Szalon, Budapest, 1993
Weöres Sándor válogatott versei I-III. Unikornis Kiadó, Budapest, 1996

Válasz

Édesapja, id. Weöres Sándor hivatásos katona, huszártiszt, földbirtokos volt; édesanyja, Blaskovich Mária nagyszebeni, gazdag szerb polgárcsaládból származott.

A pápai evangélikus elemi iskolában kezdte meg, majd a csöngei evangélikus elemi iskolában (1919–1923) folytatta tanulmányait. Csöngén azonban rossz egészségi állapota miatt hamarosan magántanuló lett, az elemi iskolát így végezte el. 1924-ben beiratkozott a szombathelyi Faludi Ferenc Reálgimnáziumba, ebben az időszakban Pável Ágoston kosztos diákja volt, és Pávellel a későbbiekben is fennmaradt fiúi jó viszonya. 1928 júliusában a szombathelyi Hír közölte első novelláját (Egyszer régen...), ősszel négy verse jelent meg az Erőben. Elküldte első verseit Osvát Ernőnek, a Nyugat szerkesztőjének is, aki kedvezően fogadta őket. 1929-ben a hatodik osztályból még bizonyítványosztás előtt kimaradt, attól félve, hogy úgyis megbuktatják. 1929 nyarán felkereste Kosztolányi Dezsőt a Logodi utcában, Babits Mihállyal is személyes kapcsolatba került. Még ebben az évben átment Győrbe, ott magántanulóként újra el kellett végeznie a hatodik osztályt, s ettől kezdve már nyilvános, rendes tanulóként folytatta tanulmányait. 1931-től Sopronban tanult, ahol 1932 júniusában érettségizett. 1931 végen néhány versét elküldte Babitsnak, aki a Nyugat 15–16. számában kinyomatta Hajnal című versét (amelyet Weöres 1934-ben Cselédlányok címmel vett fel első kötetébe). 1931 telén két újabb verset (Jajgatás, Kicsinyesek) is megjelentetett, 1941-ig, a folyóirat fennállásáig pedig összesen 64-et.

Az érettségi után másfél évig apja gazdaságában dolgozott. 1933 őszén Pécsre utazott, és beiratkozott az Erzsébet Tudományegyetem jogi karára, majd átiratkozott a bölcsészkarra (földrajz-történelem szakra), végül filozófia-esztétika szakon szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt a Batsányi Kör és a Janus Pannonius Társaság munkájába is bekapcsolódott. Ekkoriban kötött barátságot Takáts Gyulával, Tatay Sándorral és Fülep Lajos professzorral, valamint szoros kapcsolatot ápolt Csorba Győzővel, a Budapesten élő Vas Istvánnal, Jékely Zoltánnal és a debreceni Kiss Tamással is. Egyetemi évei alatt megalapította a Pécs jelképére utaló Öttorony című folyóiratot. 1934-ben Kárpáti Aurél Új Magyar Líra című válogatásában már Weöres Sándor is helyet kapott, 1935-ben pedig napvilágot látott a tizenkét fiatal költőt felvonultató Korunk című antológia. 1935-ben Weöres Baumgarten-jutalomban, egy évvel később Baumgarten-díjban részesült, ezekből későbbi utazásait fizette. 1935 nyarán észak-európai, 1937 elején pedig hosszú távol-keleti utazást tett: a genovai kikötőben szállt hajóra, onnan Nápolyon át Egyiptomba vezetett az útja, majd az arab és az indiai vizeken áthaladva Bombay következett, végül India és a mai Srí Lanka területét elhagyva eljutott Szingapúrba, Manilába és Sanghajba is. Az egyetem elvégzését követően Halasy-Nagy József vezetésével írta meg doktori disszertációját (A vers születése). 1939-ben doktorrá avatták, doktori disszertációját pedig még ugyanebben az évben kiadta a Pannónia című egyetemi folyóirat.

Pécsett 1941-ben állították fel a Városi Könyvtárat, amelynek megszervezésével és vezetésével őt bízták meg. Mivel ehhez a munkához neki sem könyvtárosi végzettsége, sem gyakorlata nem volt, az ehhez szükséges alapok egy részét Várkonyi Nándor mellett a pécsi egyetemi könyvtárban, másik részét a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárában töltve szerezte meg. A Nyugat 1941 augusztusi megszűnése után Weöres a Sorsunkon kívül elsősorban a Magyar Csillagban, a Válaszban, később pedig a Diáriumban közölte verseit. Eközben az Öttorony szerkesztőségén belül már 1941-től - leginkább esztétikai, irodalmi jellegű - ellentétek alakultak ki. Weöres Sándor és Csorba Győző formálisan kiváltak a szerkesztőségből, de 1942 nyaráig továbbra is részt vettek annak munkájában. 1942 júliusában Weöres végképp kivált belőle.

A költő 1943 őszén Budapestre költözött, és az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lett. A második világháború befejezésekor viszont már Csöngén tartózkodott, és a következő évet is az apai birtokon töltötte, majd rövid ideig Székesfehérváron dolgozott múzeumi tisztviselőként, és az ottani Vörösmarty Társaságban is tevékenykedett. 1946-ban Weöres házasságot kötött Károlyi Amyval, akivel első utazásuk Rómába vezetett. Olaszországból visszatérve Weöres a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában dolgozott, itt ismerkedett meg Lator Lászlóval. A házaspár ekkoriban a Törökvész út 3/c szám alatti erkélyes házban lakott. Weöres 1959-ben két hosszabb utazást is tett feleségével: májusban Kínába, ősszel pedig Görögországba látogattak. Az 1960-as évek elején eljutottak Dubrovnikba, 1965-ben pedig New Yorkba. 1966 júliusában a házaspár elutazott Londonba, ahol Weöres felolvasást tartott a Szepsi Csombor Kör estjén.

1970-ben megkapta a Kossuth-díjat, és az osztrák állam elismerő díját is. A Kossuth-díjjal járó pénzösszegből Pásztor Béla emlékére díjat alapított. 1970-ben jelent meg Weöres első angol nyelvű versválogatása Edwin Morgan fordításában, amelyet egy évvel később a német Suhrkamp Kiadó által készített Der von Ungarn című kötet követett. 1972-ben feleségével elköltöztek a Muraközi utca 10/A szám alatti kertes házba, Weöres itt lakott haláláig. Utolsó nagy fellépése 1980-ban volt, amikor Károlyi Amyval, Juhász Ferenccel és Nemes Nagy Ágnessel közösen felolvasást tartott a londoni Riverside Studióban. 1982-ben Forintos-díj elismerésben részesült. Elveszített eszmélettel 1989. január 22-én halt meg Budapesten. Február 9-én temették el a Farkasréti temetőben.

Válasz